HomeMunkavédelem, tűzvédelem / Felnőtt oktatási anyag

 Nyomtatás

 

 

 

TŰZVÉDELMI OKTATÁS ANYAGA

Pedagógusok; gyakorlati oktatók;  irodai

alkalmazotti dolgozók részére

 

 

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. Tv. 22.§-ban, valamint annak végrehajtására kiadott 33/1999. (IX.24.) BM rendelettel módosított 30/1996. (XII.6.) BM rendelet 2.§-ban foglalt rendelkezések, továbbá mindezek alapján kiadott Tűzvédelmi Szabályzat előírásai szerint, a munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy munkavállalói megfelelő tűzvédelmi oktatásban részesüljenek. Munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk előtt elsajátítsák, tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék. A munkavállalók és hallgatók pedig a tűzvédelmi oktatásokon kötelesek részt venni. Az önhibájukból távol maradók (szabadság, tartós kiküldetés, betegség stb.) visszaérkezésükkor kötelesek pótoktatásra jelentkezni,  melyet dokumentálni kell.

 

A megtartott tűzvédelmi oktatás tárgyát, tartalmát, az esetleges gyakorlati képzést (tűzoltó készülék kezelése) írásban kell rögzíteni, amit a munkavállaló és az oktatást megtartó aláírásával igazol. Ezt a nyilvántartást gondosan meg kell őrizni.

 

Mindezeken túl az Iskola a tűzvédelmi törvény 22.§ (1) bek.–ben foglalt előírás végrehajtásaként a tanulmányi követelményekbe építve, továbbá a szaktanfolyamokon, továbbképzéseken oktatni kell az általános és az egyes szakanyaghoz kapcsolódó tűzvédelmi ismereteket. Az oktatásról az oktatást végző intézmény és az oktatást végző szerv köteles gondoskodni.

 

Külön tűzvédelmi jogszabályban meghatározott foglalkozási ágakban és munkakörökben csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy foglalkoztatható.

 

A munkáltató azt a munkavállalót, aki a tevékenységhez szükséges tűzvédelmi ismeretekkel, illetőleg az előírt tűzvédelmi szakvizsgával nem rendelkezik, az adott tevékenységgel nem foglalkoztathatja.

 

I. TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYOK:

Az Iskola épületeiben megtalálhatók az

„A” = fokozottan tűz és robbanásveszélyes (pl:, gázpalacktároló, gázmérő,  helyiségek),

„B” = nem fordul elő.

„C” = tűzveszélyes (pl. raktárak, könyvtárak, egyes műhelyek stb.).

„D” = mérsékelten tűzveszélyes (pl. tantermek, irodák,  stb.).

„E” = nem tűzveszélyes (pl. folyosók, mosdók, WC-k,  stb.)

tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségek.

 

A helyiségenkénti tűzveszélyességi osztályba sorolás a tűzvédelmi szabályzat mellékletét képezi.

 

 

 

II. ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK:

 

1.      A használatra vonatkozó általános tűzvédelmi szabályokat az Iskola épületeire vonatkozó Tűzvédelmi Szabályzat részletesen tartalmazza, melyet mindenki maradéktalanul köteles betartani.

 

2.      A különféle helyiségeket, tereket csak az eredeti rendeltetésének megfelelően szabad használni. Ettől eltérni csak az illetékes vezető írásbeli engedélye alapján az abban meghatározott szabályok maradéktalan betartásával szabad.

 

3.      Minden munkahelyen a tevékenység közben és annak befejezése után ellenőrizni kell a tűzvédelmi használati szabályok megtartását, és a szabálytalanságokat meg kell szüntetni.

 

Az ellenőrzés terjedjen ki: pl.

-         A tűzjelzés lehetőségére.

-         A kiürítési (menekülési útvonalak = folyosók, lépcsőházak és egyéb közlekedő terek) útvonalak szabadon tartására.

-         Tűzcsapok, tűzoltó készülékek, felszerelések meglétére, hozzáférhetőségükre.

-         Oltóvíz kivételi helyek megközelíthetőségére.

-         Tevékenység befejezése után villamos gép, berendezés, készülék kikapcsolt állapotára.

-         Fűtőberendezések előírt használatára.

-         Dohányzás szabályainak betartására.

-         A tevékenységhez feltétlen szükséges anyagmennyiség szabályos tárolására.

-         Stb.

 

4.      Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni ahol az tüzet, vagy robbanást okozhat. Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra alkalmas helyen – alkalomszerű tűzveszélyes – tevékenységet csak írásbeli engedély alapján az abban meghatározott szabályok betartása mellett szabad végezni. (Részletesebben lásd a tűzvédelmi szabályzatban.)

 

5.      Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni, illetve ott eldobni, ahol az tüzet, vagy robbanást okozhat.

 

Dohányozni nem szabad „A”-„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, szabadtéren, helyiségben továbbá ott ahol az tüzet vagy robbanást okozhat.

 

Az Iskola épületeiben a kijelölt dohányzó-helyek kivételével dohányozni tilos!

 

 

 

 

 

 

6.      Az épületekben, helyiségekben és szabadtéren még átmenetileg sem szabad

ELTORLASZOLNI:

-         a villamos berendezés kapcsolóját,

-         a közmű nyitó és zárószerkezetét,

-         a tűzjelző kézi jelzésadóját,

-         a hő és füstelvezető kezelőszerkezetét, nyílásait,

-         a tűzvédelmi berendezést, felszerelést és készüléket.

 

      LESZŰKÍTENI:

-         a közlekedési utakat,

-         ajtókat, ajtónyílásokat,

-         kiürítési utakat.

7.      A helyiségekben (kollégiumi szobákban, irodákban, stb.) csak olyan fűtési rendszer használható, amely rendeltetésszerű működése során nem okoz tüzet, vagy robbanást. Csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő és fűtőberendezést szabad használni.

A rendszeresített fűtés mellett kiegészítő fűtés (pl. hősugárzó, stb.) csak az illetékes vezető írásbeli engedélye alapján az abban meghatározott szabályok maradéktalan betartásával használható.

 

8.      Közcsatornába, éghető gázt, gőzt, vagy folyadékot, valamint az ilyen anyagot oldott állapotban tartalmazó szennyvizet, a vízzel vegyi reakcióba lépő és éghető gázt fejlesztő anyagot bevezetni nem szabad.

 

9.      Világító berendezést, eszközt úgy kell elhelyezni, rögzíteni és használni, hogy az a környezetére tűzveszélyt ne jelentsen.

 

10.  Villamos berendezés és éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az  éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen.

 

11.  Villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni, használaton kívül helyezésük esetén a villamos hálózatról le kell választani. A tűzjelzés zavartalansága érdekében a nyilvános és fővonalú távbeszélő készülékek mellett a tűzoltóság hívószámát = 105,  jól láthatóan fel kell tüntetni.

 

12.  A rendezvények engedélyezésére és biztonságos lebonyolítására vonatkozó részletes előírásokat külön szabályzat tartalmazza.

 

 

 

III. A TŰZOLTÁSRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK:

 

  1. Kezdődő, még nem kiterjedt tűz esetén a rendelkezésre álló alkalmas eszközökkel meg kell kísérelni a tűz eloltását mindaddig, amíg az a személyi biztonságot nem veszélyezteti.

 

  1. Aki tüzet, vagy annak közvetlen veszélyét észleli, illetve arról tudomást szerez az a rendelkezésére álló eszközökkel (kézi jelzésadók segítségével, telefonálással, kiabálással, a portán történő személyes bejelentéssel), késedelem nélkül a tűzoltóságnak a 105-ös telefonszámon köteles bejelenteni.

 

A tűzeset bejelentésekor be kell mondani a:

            - tűzeset pontos helyét (kerület, utca, házszám, emelet, ajtószám, stb.),

            - mi ég, mi van veszélyben, emberéletet veszélyeztet-e,

            - a bejelentő nevét, a bejelentésre használt telefon számát.

 

  1. A tűz jelzésének hallatára az építményre kiadott tűzriadó tervben foglalt riasztást és az épület kiürítését végre kell hajtani. Gondoskodni kell arról, hogy a tűzesetről az épületben  tartózkodók időben tudomást szerezzenek és biztonságosan elhagyhassák az épületet.

 

3.1.  A létesítményben alkalmazott tűzjelzés:

 

-   SZAGGATOTT CSENGŐJELZÉS:

 

-   TŰZILÁRMA-HANGOS BEMONDÓ

Áram kimaradásesetén

-   INTELLINGES TŰZJELZŐ

     RENDSZER

 

Ha ki van építve

 

  1. A tűzoltóság közreműködése nélkül eloltott, illetve az emberi beavatkozás nélkül megszűnt tüzet is be kell jelenteni a tűzoltóságnak és a helyszínt a tűzvizsgálat vezetőjének intézkedéséig változatlanul kell hagyni.

 

 

IV. INTÉZKEDÉS TŰZRIADÓ GYAKORLAT ÉS BOMBARIADÓ ELRENDELÉSE

      ESETÉN:

 

Az iskola minden oktatási évben egy alkalommal köteles a tanulókkal gyakoroltatni az épületből történő pánikmentes kivonultatást.

A gyakorlat elrendelését az iskola igazgatója,vagy helyettese rendelheti el az iskola tűzriadó tervében  meghatározottak  szerint.

A riadógyakorlat elrendeléséről az iskolában tartózkodó tanulók és felnőtt dolgozók úgy vesznek tudomást, hogy az iskola portása legalább két percig tartó szaggatott csengetéssel,  esetleges áramkimaradás esetén kolomppal,  illetve a stúdió  hangos bemondóján keresztül ad jelzést az alábbiak szerint:

 

FIGYELEM!  TŰZ VAN! (vagy)  BOMBARIADÓ VAN!

(gyakorlás esetén tűvédelmi gyakorlás céljából)

 

MINDENKI FEGYELMEZETTEN HAGYJA EL A HELYISÉGET ÉS TÁVOZZON AZ ÉPÜLETBŐL A KIJELÖLT MENEKÜLÉSI ÚTVONALON HALADVA FOGLAJA EL HELYÉT A KIJELÖLT GYÜLEKEZÉSI HELYEN!

 

A fenti szöveget többször meg kell ismételni!

 

 

 

 

A tanulóknak az osztálytermekben fel kell sorakozni, és magukkal kell vinni valamennyi csomagjukat (táska, kabát, szatyor, stb.) és az órát tartó tanár vezetésével fegyelmezetten, (nem rohanva- pánikmentesen) el kell hagyniuk az épületet a kijelölt menekülési útvonalon és fel kell sorakozni a gyülekezési helyen (sport pálya).

Az osztálytermek ablakait és ajtókat be kell zárni!

 

A riadó gyakorlat végét az iskola igazgatója, vagy helyettese jelzi.

Bombariadó esetén a riadó végét a rendőrségi szakember jelzi.

 

 

V. TŰZVÉDELMI SZABÁLYTALANSÁGOKÉRT FELELŐS SZEMÉLYEK

     SZANKCIONÁLÁSA:

 

  1. A tűzvédelmi szabályokat, előírásokat  külön felhívás nélkül mindenki köteles betartani, illetve végrehajtani.

 

  1. Aki a tűzvédelmi előírásokat megszegi és cselekménye súlyosabb elbírálás alá nem esik, az szabálysértést követ el és a szabálysértési eljárás keretében kiszabott pénzbírsággal sújtható.

 

  1. Aki a Tűzvédelmi Szabályzat előírásait megszegi és cselekménye súlyosabb elbírálás alá nem esik, az fegyelemsértést követ el és vele szemben fegyelmi eljárás keretében megfelelő szankció kiszabására van lehetőség.

 

 

VI.  KÉZI TŰZOLTÓKÉSZÜLÉKEK HASZNÁLATA:

 

  1. Porral oltók: a különböző tűzosztályok tüzeinek oltására alkalmasak.

 

-         A tűzosztály: szilárd, általában szerves eredetű olyan anyagok tüze, amelyek

 lángolás (vagy izzás, parázslás) kíséretében égnek.

 

-         B tűzosztály: éghető folyadékok tüzei.

 

-         C tűzosztály: éghető gázok tüzei.

 

Az Iskolában leggyakrabban előforduló tűzoltó készülékek az A-B-C porral oltók, amelyek az A-B-C tűzosztályba tartozó anyagok tüzeinek oltására kiválóan alkalmasak. Ezen túl 1000 V feszültségig a feszültség alatti berendezések tüzeinek oltásánál is biztonsággal felhasználhatók.

A készülékek kezelési utasítása a készülék palástján jól látható és olvasható. Számítógépekhez alkalmazni nem szabad, kárt okoz.

 

  1. Széndioxiddal oltó széles területen használható, a feszültség alatti berendezés tüzeinek oltására is biztonságosan alkalmazható.

Kezelési utasítása a készüléken jól látható, olvasható.

Számítógépekhez is jól alkalmazható.

 

D e b r e c e n, 2010. augusztus 30.

 

 

 

MUNKAVÉDELMI OKTATÁSI ANYAG

 

          Pedagógusok; gyakorlati oktatók;   irodai alkalmazotti   dolgozók részére                                     

 

 

                      

Baleset:  az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen  vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást okoz.

 

Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.

 

Súlyos munkabaleset: amely

    - a sérült halálát, magzata, vagy újszülöttjének halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodást,

  - vagy érzékszerv és a reprodukciós képesség elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodást okoz,

   - orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást,

  - súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését,

 - beszélőképesség elvesztését, vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott.

  - 90 napon belül a balesettel összefüggésben meghal,

  - tömeges baleset.

 

 

Üzemi úti baleset az a baleset amely a munkavállalót munkából lakásra, szállásra, illetve lakásról, szállásról munkába menet éri.

Tanulói baleset: az a baleset amely a tanulót elméleti oktatás-testnevelési órán-szünetben és egyéb foglalkozási órák keretében éri /kivétel a gyakorlati foglalkozás esetén történő baleseteket/ A gyakorlati foglalkozáson történt tanulói baleseteket munkabalesetként kell kezelni.

 

Minden munkavállaló köteles balesete esetén a legrövidebb időn belül orvoshoz fordulni, majd  az Őt ért balesetről a közvetlen munkahelyi vezetőjét személyesen, akadályoztatása esetén munkatársa vagy hozzátartozója útján telefonon, szóban vagy írásban a legrövidebb időn belül tájékoztatni.

A Munka Törvénykönyve rendelkezése alapján a munkáltató köteles a munkavállalónak a munkabalesetből származó kárát megtéríteni, melyet írásban kell a munkáltatóhoz benyújtani. A munkáltató olyan mértékben köteles a munkavállaló kárát megtéríteni amilyen mértékben felelős a balesetért. A munkabaleseti kárigény a balesettől számított 3 évig nem évül el és bármikor érvényesíthető. 

 

Minden olyan sérülést, amelyből a vér kiserken el kell látni. Az elsősegélynyújtó felszerelés az iskola orvosi szobában, illetve a portaszolgálaton található, kollégiumokban a nevelő tanári szobában.

 

Munkavállaló kötelessége, jogai

 

A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát.

 

A munkavállaló köteles:

-         munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, hogy az saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse,

-         a rendelkezésre bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni,

-         az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni,

-         a munkavégzéshez az egészséget és testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni,

-         munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani,

-         a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni,

-         a részére előírt orvosi vizsgálaton részt venni,

-         veszélyt jelentő rendellenességről, üzemzavarról a munkáltatót azonnal tájékoztatni, a rendellenességet, üzemzavart tőle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni felettesétől,

-         balesetet, sérülést, rosszullétet (tanuló és felnőtt) azonnal felettesének jelenteni,

-         együttműködni a munkáltatóval az egészséges és biztonságos munkakörnyezet megőrzése érdekében hozott hatósági intézkedések teljesítése, illetőleg a munkáltató veszélyt megszüntető intézkedéseinek végrehajtása során.

 

 

 

 

A munkavállaló önkényesen nem kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el és nem alakíthatja át a biztonsági berendezéseket.

 

 

Jogosult a munkáltatójától a munkavállaló  megkövetelni :

 

-         az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, a veszélyes tevékenységhez a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt védőintézkedések megvalósítását,

-         az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek rendelkezésre bocsátását,

-         a munkavégzéshez munkabiztonsági szempontból szükséges felszerelések munka- és védőeszközök, az előírt védőital, valamint  tisztálkodószerek és tisztálkodási lehetőség biztosítását.

   

A munkavállalót nem érheti hátrány az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményinek megvalósítása érdekében történő fellépéséért. E védelem megilleti a munkabiztonsági, illetve munka-egészségügyi szaktevékenységet munkavállalót, illetve más személyt.

 

Az iskola felelősséggel tartozik a munkavégzése hatókörében tartózkodók testi épségéért is.

Ez azt jelenti, hogy az iskolában a tanulók, a szülők, az iskolai rendezvényeken tartózkodó vendégek testi épségéért is felel az intézmény. Éppen ezért gondot kell fordítani arra, hogy a  közlekedési utak minden körülmények között szabadok, csúszásmentesek legyenek.

A folyosók, tantermek díszítései, dekorációi sérülést ne okozhassanak.

 

Tudnunk kell, ha társadalmi munkát szervezünk, a munkát szervező köteles a társadalmi munka résztvevőit a munka megkezdése előtt munkavédelmi oktatásban részesítni, amit a résztvevők aláírásával kell elismertetni.

 

Tanuló a szertárakban, szaktantermekben (biológia, kémia, fizika, számítástechnika, stb.)  csakis  nevelői felügyelet mellett tartózkodhat.

 

Debrecen  2010  szeptember .01..                                          

 

 

 

 

 

 

 

 

 

POLGÁRI VÉDELMI ÉS KATASZTRÓFAVÉDELMI ISMERETEK

                Pedagógusok; gyakorlati oktatók; irodai alkalmazotti dolgozók

                                                                  részére

 

 

 

A polgári védelemmel kapcsolatos intézkedések:

 

Az 1949. évi genfi egyezmények megerősítése és továbbfejlesztése érdekében elfogadott I. Jegyzőkönyv IV. része /polgári lakosság/ VI. fejezetében tartalmazza a polgári védelemmel kapcsolatos nemzetközi jogi rendelkezéseket. Ez a szabályozás az egyezményekkel kapcsolatos joganyag keretében, de a nemzetközi jog történetében is először szerepelteti és tárgyalja a polgári védelmet, és annak megfelelően teljesen új normaanyagnak minősül.

 

Az eddigi hatályos szabályozás keretében a IV. genfi egyezmény 63. cikke rendelkezett ugyan – a megszállt területek tekintetében – „a már meglévő nem katonai jellegű különleges szervezetek” tevékenységéről, amely nemcsak kiterjesztette, hanem szűk értelmezéssel is feltöltötte, de a „polgári védelem” jelzős kifejezés a normaanyagban elő sem fordul. Ehhez a helyzethez képest jelentős előrelépést jelent az, hogy a Jegyzőkönyv külön fejezetben tárgyalja a polgári védelemmel kapcsolatos rendelkezéseket.

 

Az alkalmazási terület:

 

A „Polgári védelem” fejezet bevezető rendelkezésében (61.cikkely) meghatározza a polgári védelem fogalmát. E szerint a polgári védelem alatt értendő minden olyan humanitárius feladat elvégzése, amelynek célja, hogy védelmet nyújtson a polgári lakosságnak az ellenségeskedés, illetőleg a katasztrófák ellen, és segítse azt az utóbbiak közvetlen hatásainak leküzdésében, valamint a túlélés feltételeinek biztosításában. Ezt követően a rendelkezés felsorolja a polgári védelmi feladatokat. Ezek a következők:

-         riasztás

-         kitelepítés

-         menedékhelyek felállítása, megszervezése

-         elsötétítés

-         mentés

-         egészségügyi ellátás (beleértve az elsősegélynyújtást,  stb.)

-         tűzvédelem

-         veszélyes zónák felderítése, megjelölése

-         fertőtlenítés és más hasonló védelmi intézkedések foganatosítása

-         szükségelhelyezés és szükségellátás

-         segítségnyújtás a rend helyreállításához és megtartásához a kárt szenvedett területeken

-         a közérdekű nélkülözhetetlen szolgáltatás biztosítása

-         sürgős jellegű temetések végrehajtása

-         a túléléshez szükséges javak védelme és

-         minden olyan járulékos tevékenység, beleértve a tervezést, felkészítést, szervezést stb. is, amely az eddig említett feladatok végrehajtásához szükséges.

 

E felsorolásból kitűnően a polgári védelmi feladatok meglehetősen széleskörűen a teljességre törekvéssel szerepelnek, tartalmaikat tekintve minden olyan feladatot rögzítenek, amelyek a hatályos polgári védelmi joganyagban hazánkban is feladatként szerepelnek, bár kétségtelen, hogy hazai jogunk ezeket a feladatokat – a nagyobb áttekinthetőség és rendszerezés érvényesülésével – néhány feladatcsoportban foglalja össze.

A Jegyzőkönyv hatálya szempontjából – másképpen szólva alkalmazása tekintetében - fontosak azok a fogalom-meghatározások, amelyeket a polgári védelmi feladatokat követően és említett feladatokra visszautalással tartalmaz.

 

A polgári védelmi feladatokra utalással határozza meg a Jegyzőkönyv:

a.)    a „polgári védelmi szervezet” fogalmát, amelyet azokra az egységekre és létesítményekre kell alkalmazni, amelyeket, a polgári védelmi feladatok végrehajtása érdekében a fegyveres összeütközésben résztvevő fél létrehozott vagy létrehozni engedélyezett feltéve, hogy azokat kizárólag az említett feladatokra használják fel.

b.)    a „polgári védelmi személyzet” meghatározást azokra a személyekre vonatkoztatva, akiket a fegyveres összeütközésben résztvevő fél kizárólag az említett feladatok végrehajtására alkalmaz, ideértve azt a személyi állományt is, amelyet a szervezetekkel kapcsolatos adminisztrációs feladatokra kijelöltek;

c.)    a „polgári védelmi szervezet anyaga” kifejezést azokra a felszerelésekre, szállítási eszközökre, ellátmányra vonatkoztatva, amelyeket a szervezetek az említett feladatok teljesítéséhez felhasználnak.

 

A polgári védelmi feladatok

A polgári védelem szabályozás tekintetében nagy jelentőségű a polgári védelmi feladatok meghatározása, mivel az egyben lényegében a polgári védelem rendeltetését, tevékenységi körét stb. is felöleli:

a.)    az életvédelem terén

-         a lakosság és a polgári szervek felkészítése az ellenséges támadófegyverek hatásai ellen való védekezésre (a védekezéssel kapcsolatos magatartási szabályokra, a munkavégzéssel összefüggő polgári védelmi feladatok rendkívüli helyzetben való ellátására stb.)

-         a riasztás és a tájékoztatás (légi riasztás, radiológiai, biológiai és vegyi riasztás)

-         a kitelepítés (a lakosság és a polgári szervek kitelepítése a különösen veszélyeztetett területekről, az önként kitelepülő lakosság mozgásának irányítása stb.) és a befogadás (a befogadás területén a kitelepültek elhelyezése és védelmének megszervezése stb.)

-         az óvóhely-létesítés (óvóhelyek, szükség-óvóhelyek létesítése, fenntartása, belső rendjének biztosítása stb.)

-         az egyéni védőeszközökkel való ellátás (gázálarc, porvédő álarc, gázlepel, légzőkészülék, stb.)

-         az elsötétítés (a közvilágítás, a lakó- és középületek, az ipari fények, a közlekedési fények stb. elsötétítése, illetőleg fényálcázása)

b.)    az anyagi javak védelme terén

-         a létfenntartáshoz szükséges javak (élelmiszer, ivóvíz, állatállomány, takarmány- és vetőmag-készlet stb.) továbbá

-         a gyógy-és kötszerek, az egyéb anyagi javak (a termelés, szolgáltatás eszközei stb.) megelőző műszaki, továbbá radiológiai, biológia és vegyi (ez utóbbiak a továbbiakban együtt: rbv) védelmének előkészítése és megvalósítása

-         a különleges értékű vagyontárgyak (kulturális javak, nemesfém-, valuta stb. készletek) védelme

c.)    a támadófegyverek alkalmazását követő helyzetben

-         a felderítés, a veszteségek csökkentése érdekében a mentés, mentesítés (fertőtlenítés) és az ezekkel összefüggő halaszthatatlan feladatok (ideiglenes helyreállítás stb.) végrehajtása.

-         a létfenntartás érdekében a háborús pusztítást szenvedett lakosságról való átmeneti gondoskodás (az ellátatlanok élelmiszerrel, ivóvízzel való szükség-ellátása, a hajléktalanná váltak elszállítása, ideiglenes elhelyezése stb.)

d.)    az elemi csapások, az ipari és egyéb katasztrófák (árvíz, belvíz, földrengés, ipari, nukleárisipari, közlekedési stb. katasztrófa) esetén

-         a károk megelőzésében elhárításában (illetőleg csökkentésében és a mentésben, mentesítésben) fertőtlenítésben való közreműködés, a mentésre elsősorban hivatott szervek (árvízvédelmi, tűzvédelmi szervek, járvány- és közegészségügyi szervek stb.) tevékenységek segítése

-         a károk felszámolásában és a mentés érdekében halaszthatatlanul szükséges ideiglenes helyreállításban ellátásban stb. való részvétel.

e.)    a polgári védelem háború idején való vezetésének biztosítása érdekében

-         az országos és területi vezető szervek polgári védelmi felkészítése,

-         a vezető szervek védett munkahelyül szolgáló létesítmények (vezetési pontok stb.) és az azokkal összefüggő technikai feltételek (hírösszeköttetés stb.) létrehozása és fenntartása.

 

 

A polgári védelmi feladatokat – jellegük, illetőleg a teljesítésükkel elérni kívánt célok szerint – önvédelmi és hatósági (területvédelmi)jellegű feladatokra lehet tagolni.

 

Az önvédelmi jellegű feladatok a lakóterületen a lakosság, az üzemben, az intézményben stb., a dolgozók helyi, illetőleg egyéni tevékenységével alapvetően az üzem, az intézmény, a hivatal stb. hatáskörében kiadott intézkedések alapján nyernek végrehajtást.

 

A hatósági jellegű feladatok – területvédelmi, illetőleg közérdekű jelleggel – az érdekelt miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) irányításával, az egyes területi igazgatási egységek (község, város, megye stb.) átfogó védelme érdekében, a közigazgatási szervek rendelkezései (határozat stb.) alapján valósulnak meg.

 

A feladatok két csoportja között az alapvető eltérés abban van, hogy amíg az önvédelmi feladatok egyes személyek, vagy kisebb gazdasági, társadalmi csoportok, illetőleg egyéb közösségek (üzemek, társaságok, stb.) dolgozóinak élet- és vagyonvédelmét szolgálják, tehát azok önvédelmét, önmentését, önsegélyét stb. fogják át, a hatósági jellegű feladatok hatósági - általában polgármesteri – hatáskörben kiadott intézkedésekkel, különleges eszközök alkalmazásával (elektromos sziréna-berendezés, felderítő műszer, gázvédő ruha) és külön e célból létrehozott szervezetek (szakszolgálatok) alkalmazásával, operatív működtetésével nagyobb közösség (település, körzet, közterületek stb.) érdekében valósulnak meg.

 

 

Hazánkban az állampolgárok védelméért és ennek részeként a katasztrófavédelemért a Kormány, közvetlenül a Belügy miniszter  felelős. A Belügy  miniszter  a polgári védelmi szakfeladatokat az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) és annak területi szervei útján látja el. A megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester, a polgármester illetékességi területén irányítja, szervezi a polgári védelmi feladatok végrehajtását.

 

 

 

Az állampolgárt mind béke, mind rendkívüli állapot idején polgári védelmi kötelezettség terheli. A polgári védelmi kötelezettség férfiakra 16-60, nőkre 18-55 éves korukig terjed ki. Ez a kötelezettség az adatszolgáltatási, bejelentési (szakképzettség megszerzése, munkahely-lakcím változása) a megjelenési kötelezettséget és a polgári védelmi szolgálatot foglalja magában.

 

Minden embernek joga, hogy biztonságos környezetben éljen, megismerje a környezetében lévő veszélyforrásokat, elsajátítsa a veszélyhelyzetben követendő magatartási szabályokat és a katasztrófákkal szemben megfelelő védelemben részesüljön. Joga és kötelessége, hogy közreműködjön a katasztrófák elleni védelemben, védekezésben.

 

Mit értünk katasztrófa alatt

 

Katasztrófa az életet, az életfeltételeket, az anyagi javakat, a természeti környezetet jelentős mértékben és súlyosan károsító vagy azokat közvetlenül veszélyeztető elemi csapás, ipari szerencsétlenség vagy más, pusztító hatású természeti, illetve civilizációs eredetű rendkívüli esemény. Ellene való védekezés az állami, önkormányzati szervek, valamint egyéb szervezetek és állampolgárok összehangolt együttműködését, szükség esetén rendkívüli intézkedéseket igényeli. A katasztrófa tulajdonképpen tárgyiasult veszély.  A katasztrófa minden esetben valamilyen negatív hatású következményekkel járó jelenség, vagy olyan esemény, mely az adott területen és időben az állam, az emberi társadalom számára kedvezőtlen, érdekeivel ellentétes, sérelmes. A károkat elszenvedő egyén(ek) számára a társadalmilag jelentéktelen, esemény is jelentős, súlyos, sőt katasztrófális lehet. Ugyanakkor ebben a megközelítésben katasztrófáról csak társadalmi méretekben, nagyobb embercsoportok életének vagy javainak veszélyeztetése, károsítása esetén beszélhetünk.

 

Ellenük való védekezés hagyományosan mozgósító hatású összefogást, fokozott erőfeszítést indukáló jelenség.

 

Eredetüket tekintve két fő csoportba sorolhatók.

1.      Természeti katasztrófák, melyek az emberi tevékenységtől függetlenül, a természet erőinek hatására elemi csapásként jelentkeznek;

      Ilyenek:

-         a meteorológiai katasztrófák (felhőszakadás, szélvihar, hóvihar, lavina, villámlás, erdőtűz, szökőár stb.)

-         földtani katasztrófák (földrengés, vulkánkitörés, meteorit-becsapódás)

-         biokatasztrófák (járványok, kártevők tömeges megjelenése stb.)

2.      Civilizációs katasztrófák, melyek emberi tevékenységgel összefüggésben, helytelen emberi beavatkozás, mulasztás, figyelmetlenség vagy technikai hibák hatására következnek be. Nyilván ezek között is lehetnek óriási károkat okozó és egy egész földrészre kiterjedő méretűek. Civilizációs katasztrófaként foghatjuk fel a társadalmi eredetűek legtöbbjét, a háborút is.

      Lehetnek:

-         technikai vagy ipari katasztrófák (energia rendszerek meghibásodása, létesítmények állékonyságának megszűnése, tömeges közlekedési balesetek, veszélyes anyagok kiszabadulása stb.)

-         társadalmi katasztrófák (terrorcselekmény, szabotázs, fegyveres összeütközések, háborúk, sztrájkok, migráció stb.)

 

 

Iskolánk vonatkozásában a természeti katasztrófák közül elsősorban az árvíz, villámlás, felhőszakadás, földrengés a veszélyeztető tényező. A technikai vagy ipari katasztrófák közül a veszélyes anyagok (vegyi, sugárzó stb.) kiszabadulása kapcsán robbanások, tüzek, környezetszennyezések, sugárártalom, mérgezések veszélyével lehet számolni

A katasztrófák elleni védelem leghatékonyabb módja a megelőzés (prevenció)

 

A megelőzés irányulhat a katasztrófa kiváltó okára (pl. robbanás megelőzése) éppúgy, mint a károsító hatás elleni hatékony védelemre (pl. árvízvédelmi töltések emelése stb.)

 

A megelőzés annak a személynek vagy szervezetnek a kötelessége, amely katasztrófa előidézésére alkalmas tevékenységet végez. Ezek a tevékenységek hatósági engedélyre és felügyeletre kötelezettek.

 

A dolgozók-tanulók oktatás keretében részesülnek képzésben, felkészítésüket ez az ismertető szolgálja. Az Iskola dolgozóinak és polgárainak (hallgatóinak) riasztását, az önkormányzat sziréna-jelzéssel, továbbá a Magyar Rádió Kossuth adójának vonatkozó közleménye útján biztosítja. Épületeinek elhagyási rendszerét, rendjét szimbolikus jelzések (irányfény, menekülési útvonal stb.) biztosítják.

            A polgármester útján a lakosság tájékoztatásáról.

Az Iskolát sújtó katasztrófáról a polgármestert az Intézmény igazgatója, illetve   műszaki igazgató helyettese értesíti. A polgármester a területi veszélyeztetéssel arányos önvédelmi szervezetet működtet a riasztásra és az elhárításra.

 

Teendők rendkívüli esemény bekövetkezésekor

 

Rendkívüli eseménynek számít minden olyan szokatlan, váratlan, a normális életviteltől eltérő jelenség, mely az életet, javainkat – beleértve szűkebb és tágabb környezetünket –veszélyeztető hatások következtében állt elő. Itt még nem mérlegeljük az esemény súlyosságát és lehetséges következményeit azért sem, mert a helyzetértékelés és megítélés igen összetett, bonyolult, rendkívül felelősségteljes feladat. A jelentéktelennek tűnő üzemi baleset, egy-egy fontos alkatrész, veszélyes anyag eltulajdonítása, jelző és biztonsági berendezés megrongálása, felelőtlen tűzveszély okozása stb. súlyos és kiterjedt katasztrófához vezethet.

 

Első és legfontosabb feladat a rendkívüli események megelőzésében, a szokatlan helyezetek jelentségek jelzése arra illetékes szervnek, személynek mindenek előtt a munka- vagy lakóhelyi felelős vezetőnek, a rendőrségnek. Így esély lehet arra, hogy azok továbbítsák az illetékesnek, akik megfelelő helyzetértékelés birtokában döntenek a további teendőkről. A jelzés legyen érhető, a hely, az időpont és a jelenség, a veszélyeztetés minél pontosabb megjelölésével.

 

Ezt megelőzően, vagy egy időben a várható káresemény megelőzésére a személyes beavatkozást is meg kell kísérelni, figyelmeztetve a veszélyre mindazokat, akiket közvetlenül érinthet.

 

Iskolánkban a rendkívüli esemény észlelésekor az iskola igazgatóját, illetve annak  helyettesét kell értesíteni.

 

 

 

Ezt követően kell élet- és vagyonmentést, valamint kárértékelést szolgáló intézkedéseket tenni. Arra mindig gondolni kell, hogy helytelen, szakszerűtlen vagy óvatlan magatartásunkkal, magunkat és másokat is veszélybe sodorhatunk, sőt esetleg segítőkészségünkkel katasztrófát idézhetünk elő.

 

Alapelv, hogy elsődleges az életmentés.

 

A veszélybe kerültek kimenekítése minden más beavatkozást megelőz. Fontos szempont, hogy illetéktelenül ne tartózkodjunk a kárhelyen vagy a veszélyzónában. A mentőegységek megérkezése után a mentést bízzuk az erre felkészült és felszerelt szervezetekre. Az egyéni védelem céljából célszerű a közvetlen kárhelyről a segítségre szorulókkal együtt mielőbb védett helyre, távolságra távozni. A jelentéktelen sérüléseket, rossz közérzetet is vegyük komolyan és forduljunk orvoshoz különösen akkor, ha biológiai, vegyi vagy sugárveszélyes káreseménynél tartózkodtunk.

 

Ha igényt tartanak a segítségünkre, hajtsuk végre a kárhely parancsnok utasításait.

 

Az illetékes szervektől kapott utasításoknak, felhívásoknak akkor is tegyünk eleget, ha nem vagyunk meggyőződve a szükségességükről. Figyeljük a híradásokat és kísérjük figyelemmel az eseményeket, hogy időben és megfelelőképpen reagálhassunk a változásokra. Szükség szerint készüljünk fel a bezárkózásra, vagy tartózkodási helyünk elhagyására, értékeink mentésére a létfenntartáshoz szükséges legfontosabb javak (ivóvíz, élelmiszer, gyógyszer, ruházat, tisztálkodási eszközök, iratok stb.) összecsomagolására.

 

Mellőzzük az indokolatlan helyváltoztatást, telefon használatot, a közművek terhelését. Mindaddig maradjunk helyben, amíg erre ellentétes utasítást nem kapunk. A spontán pánikszerű meneküléssel csak újabb fokozott veszélynek tesszük ki magunkat.

 

Tűz, robbanás esetén éljünk a csukott ajtók nyújtotta minimális védelem lehetőségével.

Készüljünk fel arra, hogy a tűz továbbterjedését akadályozzuk (pl: az ajtó locsolásával).

A legfontosabb és minden esetben reményt nyújtó lehetőség, ha végiggondoljuk helyzetünket, és a cselekvésük lehetséges következményeit, nem esünk pánikba és megpróbáljuk megnyugtatni embertársainkat is. Igényeljük, hogy a veszélyforrásokkal és a védekezés lehetőségeivel megismerkedhessünk, az erre illetékesek adjanak tájékoztatást, segítsenek a felkészülésben.

Az épületre vonatkozó tűzriadó terv rendelkezései szerint járjunk el.

Ne feledjük:

-         a pánik biztosan öl,

-         a katasztrófa megelőzhető, elkerülhető, hatásai mérsékelhetők!

 

Bombariadó esetén az arra vonatkozó rendelkezéseket kell betartani.

 


Magatartási szabályok rendkívüli események bekövetkezésekor

 

Általános jellegű magatartási szabályok

-         Kövesse a katasztrófavédelem illetékesei által adott utasításokat.

-         Kapcsolja be a rádiót, TV-t, figyeljen a külső tájékoztatásra, hangosbeszélőre. Informálja a szomszédokat is.

-         Ne hallgasson a rémhírekre, ne terjessze azokat.

-         Ha elhagyja a lakást zárja el, kapcsolja ki a gázt, a vizet. Zárja be az ajtókat, az ablakokat is.

-         Bízzon azokban, akik felkészültek a védelemre és önért is vállalják a veszélyt.

 

Egy-egy adott rendkívüli eseménynél követendő magatartási szabályok:

-         Maradjon nyugton ott ahol van, semmiképpen ne rohanjon ki a szabadba, amíg elengedhetetlenül nem szükséges. (Vegyi-, sugár-, tűzkatasztrófa esetén)

-         Bújjon egy erős asztal alá, vagy egy ajtó nyílásba, míg meg nem szűnik a rengés. Majd menjen ki a szabadba, távolra az épülettől és közművezetékektől. (Földrengés esetén)

-         Védje magát az esetleg lehulló tárgyak ellen. Autóval is úgy álljon le, hogy lehetőleg távol a dűlő tárgyaktól. (Földrengés, árvíz, tűzkatasztrófa esetén)

-         Menjen magasabb helyre, ha nem tudja elhagyni az épületet, menjen egy fentebbi emeletre, ahonnan ellehet jutni a tetőre, vagy egy ablakhoz. (Árvíz esetén)

-         Oltsa ki az égő lángot. (Földrengés, tűz-, vegyi-katasztrófa esetén)

-         Ha tűz keletkezik próbálja azonnal eloltani, lokalizálni. (Földrengés, tűz-, vegyi-katasztrófa esetén)

-         A liftet ne használja, az autóját állítsa le. (Földrengés, árvíz, tűzkatasztrófa esetén)

-         Készítsen listát és szedje össze a kimeneküléshez magával viendő tárgyakat, értékeket, gyógyszert, ruhát stb. Gondoljon a családtagok szükségleteire is. A csomagot hátizsákban vagy válltáskában vigye, kezei maradjanak szabadon. Öltözzön rétegesen, kényelmesen, nadrágot, sapkát is vegyen magára. (Árvíz-, vegyi-, sugárkatasztrófa esetén.)

-         Csoportosan közlekedjen, hogy segíthessenek egymáson. Az út közepén, és ne a járdán haladjon. (Földrengés, tűz-, vegyi- és sugárkatasztrófa esetén)

-         Védje a fejét, az arcát, szemét és szükség esetén a szabad bőrfelületeket is. Nedves ruhával védekezzen a gázok, a por és a füst ellen. (Földrengés, tűz-, vegyi-, és sugárkatasztrófa esetén.) Békeidőszaki veszélyhelyzetben szükség lehet a lakóhely elhagyására, amelyen kitelepítést vagy kimenekítést értünk.

 

A kitelepítés – a veszélyhelyzettől függően kötelező vagy önkéntes – rövidebb vagy hosszabb idejű lakóhelyelhagyás, amikor a kitelepítettek biztonságosabb területen, alapvetően családoknál nyernek elhelyezést.

 

A kimenekítés olyan lakóhelyelhagyás, amikor nem áll rendelkezésre elegendő figyelmeztetési idő. A már bekövetkezett katasztrófa veszélyeztető hatása alatt szükséges a lakosság gyors kivonása az életveszélyessé vált területekről.

 

 

 

 

Magatartási szabályok és tennivalók kitelepítés esetén

 

-         Villanyt, vizet elzárni.

-         Gázpalackot kivinni a lakásból.

-         Az állatokat – ha lehet élelem és ivóvíz biztosításával – bezárni.

-         Hallgassa a hírközlő eszközöket, helyi bemondót, figyelje a hirdetményeket.

-         Tüzet oltani mindenütt.

-         Támogassa a rászorulókat.

-         Segítsen a pánik megelőzésében.

-         Végrehajtani a rendészeti szervek utasításait.

 

Vigye magával: személyi okmányokat, kézpénzt, hideg élelmet, ivóvizet, szükséges ruházatott, egyéni védőeszközöket, takarót, hátizsákot, kisrádiót, gyógyszereket, egészségügyi felszerelést.

 

 

A rendkívüli események felszámolása és káros hatásainak mérséklése érdekében teendő intézkedések sorrendje.:

 

1.      Megelőzés-előrejelzés, veszélyelemzés, hatásvizsgálat, katasztrófavédelmi tervezés, felkészítés, védelmi rendszabályok és ellenőrzés.

2.      Kármérséklés, riasztás, tájékoztatás, lokalizálás, kimenekítés, életmentés, értékmentés.

3.      Műszaki felderítés, kárelhárítás, üzemzavar elhárítás, kárstabilizálás.

4.      Károsultak részére gyors segélynyújtás, átmeneti ellátás és elhelyezés.

5.      Ideiglenes helyreállítás, közműkiváltás, szükséglétesítmények létrehozása.

6.      Tapasztalatok értékelése, hasonló esetek elkerülésére teendő intézkedések.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

OKTATÁSI LAP

 

 

 

                             DEBRECEN  TISZK NONPROFIT KIEMELKEDŐEN KÖZHASZNÚ KFT

                                                        4030 DEBRECEN Budai É. u.  8/A

(szervezeti egység)

 

Pedagógusok,  gyakorlati oktatók,  alkalmazotti irodai dolgozók.

 

 

 

Az oktatás időpontja:  2010. szeptember.01.

 

Az oktatásra kötelezettek létszáma: ______________ fő.

 

Az oktatás formája : elméleti.

 

 

Az oktatás tárgya:

 

1.        Tűzvédelmi ismeretek: Tűzveszélyességi osztályok, általános tűzvédelmi szabályok, tűzoltásra vonatkozó előírások, tűzvédelmi szabálytalanságokért felelős személyek szankcionálása, kézi tűzoltó készülékek használata.

2.        Polgári védelmi és katasztrófavédelmi ismeretek: Általános polgári védelmi szabályok, feladatok, teendők, magatartási szabályok rendkívüli esemény bekövetkezésekor.

3.        Munkavédelmi ismeretek: Munkavédelem jogi szabályozási rendszere, munkáltató-, munkavállalók kötelezettségei, személyi feltételek, munkabalesetek kezelése, elsősegélynyújtás, képernyő előtti munkavégzés, fiatal munkavállalók munkahelyi védelme és biztonsága.

 


 NYILATKOZAT

 

Aláírásommal tanúsítom, hogy a tűzvédelmi-, polgári- és katasztrófavédelmi-, munkavédelmi ismerteket tartalmazó szabályzatokat-, utasításokat-, oktatási anyagokat áttanulmányoztam az azokban foglaltakat elsajátítottam.

 (A nyilatkozatot minden újabb lapon ismételni kell!)

 

Sorszám

Név

Munkakör

Aláírás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bejelentkezés





Keresés







Hírlevélre való feliratkozás

 
Nemzeti Fejlesztési Terv Nemzeti Fejlesztési Terv
A honlap fejlesztése az Európai Unió társfinanszírozásával, a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében valósult meg.