HomeMunkavédelem, tűzvédelem / Tanuló oktatási anyag

 Nyomtatás

 

POLGÁRI VÉDELMI ÉS KATASZTRÓFAVÉDELMI

ISMERTEK

Tanulók tanfolyami hallgatók számára

 

POLGÁRI VÉDELEM

 

 

I.                   ÁLLAMPOLGÁRI KÖTELEZETTSÉGEK

 

A magyar állampolgárokat (férfiakat 16-60, a nőket 18-55 éves korukig) BÉKEIDŐBEN és RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT idején is polgári védelmi kötelezettség terheli!

Ez adatszolgáltatási, bejelentési (szakképzettség megszerzése, munkahely-lakcím változása), megjelenési és a polgári védelmi szolgálat ellátásának kötelezettségét foglalja magában.

 

II.                POLGÁRI VÉDELMI FELADATOK:

 

  1. Az életvédelem terén:

a.)    A lakosság és a polgári szervek felkészítése az ellenséges támadó fegyverek hatásai elleni védekezésre.

b.)    Riasztás és tájékoztatás.

c.)    Kitelepítés és befogadás.

d.)    Óvóhely-létesítés.

e.)    Egyéni védőeszközökkel való ellátás.

f.)      Elsötétítés

 

  1. Az anyagi javak védelme terén:

a.)    A létfenntartáshoz szükséges javak, gyógy- és kötszerek és egyéb anyagi javak (pl.: termelés, szolgáltatás eszközei) megelőző műszaki, radiológiai, biológiai és vegyi védelmének előkészítése és megvalósítása.

b.)    Különleges értékű vagyontárgyak (kulturális javak, nemesfém, valuta stb.) védelme.

 

  1. A támadófegyverek alkalmazását követő helyzetben:

a.)    Felderítés a veszteségek csökkentése érdekében, mentés, mentesítés.

b.)    A lakosságról való átmeneti gondoskodás (élelemmel, vízzel ellátás, hajléktalanná váltak ideiglenes elhelyezése)

 

  1. ELEMI CSAPÁSOK, AZ IPARI ÉS EGYÉB KATASZTRÓFÁK (árvíz, belvíz, földrengés, ipari nukleáris közlekedési stb. balesetek, katasztrófák) ESETÉN

a.)    A károk megelőzésében és elhárításában tevékenykedő szervek (árvízvédelmi, tűzvédelmi, járvány- és közegészségügyi stb. szervek) tevékenységének segítése.

b.)    A károk felszámolásában és a mentés érdekében halaszthatatlanul szükséges ideiglenes helyreállításban, ellátásban stb. való részvétel.

 

  1. A polgári védelem háború idején való vezetésének biztosítás érdekében

a.)    Országos és területi vezető szervek polgári védelmi felkészítése

b.)    Vezetési pontok (vezető szervek védett munkahelyéül szolgáló létesítmények) és azokkal összefüggő technikai feltételek (hírösszeköttetés stb.) létrehozása és fenntartása.

 

MINDEZEK ÖNVÉDELMI ÉS HATÓSÁGI (területvédelmi) FELADATOK LEHETNEK.

 

 

 

 

KATASZTRÓFAVÉDELEM

 

 

III.             KATASZTRÓFA = Az életet, az életfeltételeket, az anyagi javakat, a természeti környezetet jelentős mértékben és súlyosan károsító-, vagy azokat közvetlenül veszélyeztető elemi csapás, ipari szerencsétlenség, vagy más pusztító hatású természeti, illetve civilizációs eredetű rendkívüli esemény.

 

 

IV.               KATASZTRÓFÁK EREDETÜK SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA:

 

  1. Természeti katasztrófák, amelyek az emberi tevékenységtől függetlenül a természet erőinek hatására elemi csapásként jelentkeznek.

Pl.

-         Meteorológiai katasztrófák (felhőszakadás, szélvihar, hóvihar, lavina, villámcsapás, erdőtűz, szökőár, stb.)

-         Földtani katasztrófák (földrengés, meteorit-becsapódás, vulkánkitörés)

-         Biokatasztrófák (járványok, kártevők tömeges megjelenése stb.).

 

  1. Civilizációs katasztrófák, amelyek emberi tevékenységgel összefüggésben helytelen emberi beavatkozás, mulasztás, figyelmetlenség, vagy technikai hibák hatására következnek be. Ezek között is lehetnek óriási károkat okozó és egy egész földrészre kiterjedő méretűek.

Pl.:

-         Technikai vagy ipari katasztrófák (energiarendszerek meghibásodása, létesítmények állékonyságának megszűnése, tömeges közlekedési balesetek, veszélyes anyagok kiszabadulása stb.)

-         Társadalmi katasztrófák (terrorcselekmény, szabotázs, fegyveres összeütközések, háborúk, sztrájkok, migráció stb.).

 

 

V.                 MAGATARTÁSI SZABÁLYOK RENDKÍVÜLI ESEMÉNY BEKÖVETKEZÉSEKOR:

 

  1. Általános magatartási szabályok:

a.)    Kövesse a katasztrófavédelem illetékesei által adott utasításokat.

b.)    Kapcsolja be a rádiót, a televíziót és figyeljen a külső tájékoztatásra, hangosbeszélőre. Informálja a szomszédokat.

c.)    Ne hallgasson a rémhírekre és ne terjessze azokat.

d.)    Csak segélykérési céllal telefonáljon.

e.)    Ha a lakását elhagyja zárja el a gázt és a vizet. Az ajtókat, ablakokat is zárja be.

f.)      Bízzon azokban, akik felkészültek a védelemre és önért is vállalják a veszélyt.

 

 

 

  1. Egy-egy adott rendkívüli eseménynél követendő magatartási szabályok:

 

a.)    Maradjon nyugodtan ott ahol van és tájékozódjon.

b.)    Amíg a földrengés meg nem szűnik álljon egy ajtónyílásba, vagy bújjon az asztal alá.

c.)    Elzárkózás elrendelésekor a legközelebbi beton-, vagy téglaépületbe kell menni, az ajtót, ablakot csukva kell tartani. (Pl.: sugár- és vegyi katasztrófa esetén.)

d.)    Védje magát a lehulló tárgyaktól. Autóval is úgy álljon, hogy a dőlő tárgyaktól védve legyen. (Földrengés, árvíz, tűzkatasztrófa esetén)

e.)    Árvíz esetén menjen magasabb helyre. Ha az épületet nem tudja elhagyni menjen magasabb szintre, ahonnan a tetőre is el lehet jutni.

f.)      Olts ki az égő lángot földrengés, tűz-vagy vegyi-katasztrófa esetén.

g.)    Ha tűz keletkezik próbálja azonnal lokalizálni, eloltani.

h.)    A liftet ne használja földrengés, árvíz, tűzkatasztrófa esetén, az autóját állítsa le.

i.)      Készítsen listát és szedje össze a kimeneküléshez magával viendő tárgyakat, értékeket, gyógyszert, ruhát stb. A csomagot hátizsákban, vagy válltáskában vigye, hogy a kezei szabadon maradjanak. Öltözzön rétegesen, kényelmesen.

j.)      Csoportosan közlekedjen, hogy segíthessenek egymáson. Ne a járdán, hanem az út közepén haladjon. (Földrengés, tűz-, vegyi- és sugárkatasztrófa esetén)

k.)    Védje a fejét, arcát, szemét, a szabad bőrfelületeit. Nedves ruhával védekezzen a gázok, a füst és por ellen.

 

  1. Kitelepítés – a veszélyhelyzettől függően kötelező, vagy önkéntes – rövidebb vagy hosszabb idejű lakóhelyelhagyás. A kitelepítettek biztonságosabb területen alapvetően családoknál kapnak elhelyezést.

 

  1. Kimenekítés olyan lakóhelyelhagyás, amikor elegendő figyelmeztetési idő nem áll rendelkezésre.

A már bekövetkezett katasztrófa miatt szükséges az életveszélyessé vált területről a lakosság gyors kimenekítése.

 

  1. Magatartási szabályok és tennivalók  kitelepítés esetén:

a.)    Villanyt, vizet, gázt elzárni.

b.)    Gázpalackot a lakásból kivinni.

c.)    Az állatokat – ha lehet élelem és ivóvíz biztosítása mellett – bezárni.

d.)    Hallgatni a hírközlő eszközöket, helyi bemondót, figyelni a hirdetményeket.

e.)    A tüzet mindenütt eloltani.

f.)      A rászorulókat támogatni.

g.)    Segíteni a pánik megelőzésében.

h.)    Végrehajtani a rendészeti szervek utasításait.

i.)      Vigye magával; a személyi okmányokat, kézpénzt, hideg élelmet, ivóvizet, szükséges ruházatot, egyéni védőeszközöket, takarót, hátizsákot, kisrádiót, gyógyszereket, egészségügyi felszerelést.

 

 

  1. A rendkívüli események felszámolása és káros hatásainak mérséklése érdekében teendő intézkedések sorrendje:

 

 

a.)    Megelőzés-előrejelzés, veszélyelemzés, hatásvizsgálat, katasztrófavédelmi tervezés, felkészítés, védelmi rendszabályok és ellenőrzés.

b.)    Kármérséklés, riasztás, tájékoztatás, lokalizálás, kimenekítés, életmentés, értékmentés.

c.)    Műszaki felderítés, kárelhárítás, üzemzavar-elhárítás, kárstabilitás.

d.)    A károsultak részére gyors segélynyújtás, átmeneti ellátás és elhelyezés.

e.)    Ideiglenes helyreállítás közműkiváltás, szükséglétesítmények létrehozása.

f.)      Tapasztalatok értékelése, hasonló esetek elkerülésére teendő intézkedések, végleges helyreállítás

 

Debrecen, 2010. augusztus 30.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

MUNKAVÉDELMI –TŰZVÉDELMI ELMÉLETI OKTATÁSI ANYAG  ISKOLAI TANULÓK TANFOLYAMI HALLGATÓK RÉSZÉRE

 

 

 

ALAPVETŐ MUNKAVÉDELMI ISMERETEK:

 

¾                Aki balesetet, baleseti veszélyforrást vagy rendkívüli eseményt észlel, köteles jelenteni a felügyeletet ellátó tanárnak, vagy közvetlenül fordulhat az igazgatóhoz, igazgatóhelyetteshez, ( igazgatóhelyettesekhez ).

 

¾                Az iskolára  vonatkozó balesetvédelmi előírásokat, az egyes helyiségek használati szabályait, valamint a gyakorlati képzés során betartandó szabályokat, viselkedési és viseleti normákat be kell tartani az egészség megőrzése érdekében.

 

¾                Iskola házirendjének ismerete.

 

 

A TANULÓK KÖTELESSÉGEI:

 

¾                Megőrizni, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelni a rábízott vagy a tanulás során használt eszközöket.

 

¾                A tanulmányaikhoz szükséges szakmai- és munkavédelmi ismereteket elsajátítani és a szabályokat betartani.

 

¾                Az előírt orvosi vizsgálaton megjelenni.

 

¾                A rendelkezésre bocsátott eszközöket, anyagokat a munka megkezdése előtt ellenőrizni és azokat rendeltetésszerűen használni.

 

¾                Az iskolában a rendet- és a tisztaságot megtartani.

 

¾                A magatartási szabályokat betartani, melyet az iskola házirendje részletesen tartalmaz.

 

 

Az esetlegesen előforduló balesetek elemzése:

 

         Legtöbb baleset a tanév kezdésekor szeptemberben történik, majd a hónapok múlásával csökken a számuk azért, mert a tanulók hozzászoknak a fegyelmezettebb magatartáshoz.

 

       A II. félév baleseti csúcsa a január, mely a téli szünetet követő oldottabb magatartásra, a téli játékokra, valamint a csúszós járófelületekre vezethetők vissza.

 

       A baleseti helyszínek közül a tornatermek, óraközi szünetekben az udvaron, illetve a folyosókon történt balesetek a leggyakoribbak.

 

       A baleseti okok közül  meghatározók a fegyelmezetlenség, a figyelmetlenség, és a koordinálatlan mozgás.

 

       A leggyakoribb esemény az elesés, elcsúszás, ütközés tárggyal vagy másik személlyel. Ezért különösen lényeges a folyosókon, a lépcsőkön, valamint az udvaron a szabályos és fegyelmezett közlekedés úgy, hogy sem a saját, sem mások  testi épségét ne veszélyeztesse ( jobbkéz-szabály).

 

 

 

 

 

 

                     A balesetek során legtöbbször a felső végtag sérül meg, majd ezt követi a lábat, lábfejet ért sérülések száma. A harmadik leggyakrabban megsérülő testrész a fej (orrvérzés, szem, szájsérülés).

 

                     A tanulóbalesetek mindössze 2 – 3 %-a vezethető vissza a műszaki eszközök hibájára, illetve azok hiányára, de ezekre is oda kell figyelni, mert súlyos balesetet okozhatnak.

Ezek közül a legveszélyesebbek:

 

          A rögzítetlen, vagy rosszul rögzített tárgyak (tábla, kézilabdakapu, polc, stb.).

 

                    A hibás elektromos eszközök (szigeteletlen vezeték, lógó, rögzítetlen csatlakozók, dugaszoló aljzatok).

 

                    Sérült, hibás testnevelési eszközök) ugródeszka, nyújtó, bordásfal).

 

                    Éles, kiálló hegyes tárgyak (táska-akasztó, radiátor).

 

                    A csúszós, vizes, nedves padló, sérült padozat és lépcső.

 

                    A védőkorlát hiánya (úttestre történő kifutás, aknába esés).

 

                    A forró tárgy vagy forró víz okozta sérülés (fűtőtest, zuhanyzó).

 

                    A nyílászáró szerkezetek ablaküvegeinek betörése.

 

 

A kisebb sérülések ellátása az iskola területén táblával kijelölt „ELSŐSEGÉLY!” nyújtó helyeken történik, súlyosabb esetekben a mentőt kell hívni.

 

A fenti példákon is lehet érzékelni, hogy számtalan veszély fenyeget, de nagyobb odafigyeléssel a balesetek megelőzhetők.

Baleset, sérülés mindenütt előfordulhat, ha nem vesszük figyelembe az alapvető munkavédelmi szabályokat.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

TŰZVÉDELMI  ELMÉLETI OKTATÁSI ANYAG

KÖZÉPFOKÚ ISKOLAI TANULÓK RÉSZÉRE

 

 

 

Az egyik leggyakoribb pusztító elem a tűz. Az ellene való védekezés a társadalmi fejlődés különböző fokain csaknem mindig a közösség, a társadalom feladata volt. Ezt a feladatot a társadalom évszázadokon keresztül a kitört tűz megfékezésével és a tűz oltásával látta el.

A technika fejlődésével a tűz keletkezési lehetőségeinek száma növekedett. A megsokasodott tűzesetek pusztítása rádöbbentette a társadalmat arra, hogy a tűzzel szembeni védekezés a régi alkalmi jellegű társulásai már nem biztosítanak hathatós védelmet. Kialakult és megvalósult a korszerű „MEGELŐZŐ TŰZVÉDELEM”. Ezt a feladatot csak az állampolgárok széleskörű bevonásával lehet sikeresen megoldani.

A tűz elleni védekezés helyi követelményeit a vezetők, a dolgozók és tanulók feladatait az iskola Tűzvédelmi Szabályzata tartalmazza. A Tűzvédelmi Szabályzat betartása mindenkire kötelező érvényű.

 

A tűzvédelmi oktatás célja, hogy  elősegítse a tűzvédelmi előírások elsajátítását  és egyben figyelemfelhívással éljen a tűz megelőzésére.

 

Alapvető szabályok:

 

¾    A tűzvédelmi előírások betartásáért a mindenkori vezető a felelős.

 

 

¾    A helyiséget utoljára elhagyó személy köteles meggyőződni a tűzvédelmi előírások betartásáról.

 

 

¾    A fűtés célját szolgáló radiátoron, illetve a fűtőtesteken és azok 30 cm-es körzetében éghető anyagot tárolni és elhelyezni tilos!

 

 

¾    Elektromos árammal működő berendezések (írásvetítő, számítógép, stb.) áramtalanításáról a munka befejezésekor gondoskodni kell.

 

 

¾    A számítógépes oktató tantermekre a külön  tűzvédelmi előírásokat kell figyelembe venni.

 

 

¾    A közlekedési utakat, kijáratokat eltorlaszolni még ideiglenesen sem szabad!

 

 

¾    Az  iskola „D” mérsékelten tűzveszélyességi osztályba sorolt.

 

 

¾    A tanulók kötelesek gondoskodni arról, hogy a tantermekben, hálókban ne maradjon gyúlékony anyag.

 

 

¾    Meghibásodott elektromos berendezések javítását tanulóknak végezni szigorúan tilos! Kizárólag megfelelő képesítésű szakember végezhet ilyen jellegű munkát.

 

 

¾    A tanulók dohányzása megfelelő korhatár fölött kizárólag az iskola által kijelölt dohányzó helyen történhet.

 

 

¾    A tanulók gyúlékony, robbanékony anyagot az iskola területére nem hozhatnak be!

 

 

¾    A folyosókon elhelyezett fali tűzcsapokat, kézi tűzoltó készülékeket összefirkálni, azokról a matricákat, hologramokat eltávolítani szigorúan tilos! Aki ez ellen vét, büntető eljárás alá esik.

 

 

 

 

 

TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉKEK HASZNÁLATA:

 

 

Tűz esetén a folyosókon elhelyezett 6 kg-os porral oltó készülékeket az alábbiak szerint kell használni:

 

:  A készüléket magunk elé a földre helyezzük s kivesszük a biztosító plombát.

Kiemeljük a bilincsből a porszállító tömlőt, majd erőteljes ütéssel ráütünk a beütő fejre.  (a korszerűbb tűzoltó készülékeken már nincs beütő szeg).

Az így üzembe helyezett oltásra kész készülékkel hatásos távolságra (kb. 2 – 3 m-re)  megközelítjük a tüzet.

 

:    A tűz oltását a porpisztoly megnyitásának szakaszos, vagy folyamatos működtetésével végezzük.

 

:    A készüléket oltás közben 30 °-nál jobban megdönteni,  vagy vízszintes helyzetbe eldönteni nem szabad, mert ebben a helyzetben a készülék nem olt, a por a tartályban marad.

 

 

 

 

TŰZ  JELZÉSE:

 

:    Az iskolán belüli tűzjelzés lehetősége biztosított (2 percig tartó szaggatott csengetés, vagy kolomp).

 

:  A porta helyiségben ki van függesztve az Állami Tűzoltóság hívószáma: 105

 

 

 

 

AKI TÜZET ÉSZLEL, AZ ALÁBBIAK SZERINT JÁRJON EL:

 

¾  Mérlegeli, hogy saját erőből oltható –e a tűz?

 

¾  Ha nem, akkor az iskolai távbeszélőn, (vagy a portán lévő közvetlen vonalon) a Tűzoltóság felé a 105-ös hívószámon a következő módon tesz jelentést:

 

    Tűzesetet jelentek, s bemondja az Iskola nevét, címét, saját nevét.

   Hol  van a tűz (pld: kémiaszertár II. em).

   Mi ég?

   Mekkora  a tűz terjedelme (kb. 10 m2.

   Mit veszélyeztet a tűz?

   Emberélet van –e veszélyben?

   Kérdezze meg  ki vette a tűz jelezését és várja meg a visszahívást.

 

Amennyiben  nem a portáról történt a tűz bejelentése, úgy azonnal tájékoztatni kell a portást a tűz bejelentéséről, hogy a portaszolgálat a  továbbiakban a tűzriadó tervnek megfelelően várja az Állami tűzoltóságot.

 

 

 

 

 

 

INTÉZKEDÉS TŰZRIADÓ GYAKORLAT ÉS BOMBARIADÓ ELRENDELÉSE ESETÉN:

 

 

Az iskola minden oktatási évben egy alkalommal köteles a tanulókkal gyakoroltatni az épületből történő pánikmentes kivonultatást.

A riadógyakorlat elrendelését az iskola igazgatója, vagy helyettese rendelheti el az iskola tűzriadó tervében meghatározottak szerint.

A riadógyakorlat elrendeléséről az iskolában tartózkodó tanulók és felnőtt dolgozók  úgy vesznek tudomást, hogy az iskola portása két percig tartó szaggatott csengetéssel,  esetleges áramkimaradás esetén kolomppal, vagy a stúdió hangos bemondóján keresztül ad jelzést az alábbiak szerint:

 

FIGYELEM!    TŰZ VAN!      TŰZ VAN!        (vagy)                        BOMBARIADÓ VAN!

(Gyakorlás esetén tűzvédelmi gyakorlat céljából)

 

MINDENKI FEGYELMEZETTEN HAGYJA EL A HELYISÉGET, TÁVOZZON AZ ÉPÜLETBŐL A KIJELÖLT MENEKÜLÉSI ÚTVONALON ÉS FOGLALJA EL HELYÉT A GYÜLEKEZÉSI HELYEN!

 

A fenti szöveget többször meg kell ismételni!

 

A tanulóknak az osztálytermekben fel kell sorakozni, magukhoz kell venni valamennyi csomagjukat  (táska, kabát, szatyor, stb.) és az órát tartó tanár vezetésével fegyelmezetten (nem rohanva) el kell hagyniuk az épületet a kijelölt menekülési útvonalon és fel kell sorakozni a gyülekezési helyen (sportpálya).

Az osztálytermek ajtaját nyitva kell hagyni.

 

A riadó gyakorlat végét az iskola igazgatója vagy helyettese jelzi.

 

 

A bombariadó elrendelését az iskola igazgatója, vagy helyettese rendeli el, de annak végét a rendőrségi szakember jelezheti.

 

 

Debrecen, 2010. augusztus 30.

           

 

Bejelentkezés





Keresés







Hírlevélre való feliratkozás

 
Nemzeti Fejlesztési Terv Nemzeti Fejlesztési Terv
A honlap fejlesztése az Európai Unió társfinanszírozásával, a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében valósult meg.